2011-ben a földrajztudomány újabb szenzációval gazdagodott: az Amazonas alatt egy újabb hatalmas folyót fedeztek fel. Ez a felfedezés izgalmas kérdéseket vet fel a földalatti vízáramlatok világáról.
A Hamza nevű rejtett folyót mélyen az Amazonas-medence alatt találták meg, mélysége néhol eléri a 4 kilométert, szélessége pedig 200 és 400 kilométer között váltakozik. Ennek a földalatti áramlatnak a felfedezése a Brazil Nemzeti Geofizikai Obszervatórium tudósainak köszönhető, akik régi olajkutak adatait elemezték.
A Brazil Geofizikai Obszervatórium kutatói úgy döntöttek, hogy megvizsgálják, mi rejlik az Amazonas alatt. A Petrobras által az 1970-es és 1980-as években fúrt kutak adatait használták fel. Ezek a kutak, bár már nem használatosak, értékes információkat adtak a különböző mélységek hőmérsékleti viszonyairól.
A kutakból nyert adatok alapján a tudósok arra következtettek, hogy az Amazonas alatt egy második folyó található. A hőmérséklet-ingadozások és a helyi geológiai jellemzők alapján arra jutottak, hogy a víz felülről szivárog be a laza kőzetekbe, majd az Atlanti-óceán felé áramlik.
A Hamza forrása Peru területén található, ahol a víz lefelé szivárog a felszínről, áthatolva a porózus üledékes kőzeteken. Ez a földrajzi jelenség a víz áramlását a legkisebb ellenállás irányába tereli, kelet felé az Atlanti-óceán felé.
Az áramlat fokozatosan mélyül, elérve a 4 km-es mélységet, ahol a víz tovább gyűlik, majd az Atlanti-óceán felé folyik. Azonban az áramlási sebessége mindössze 100 méter évente, ami jelentősen eltér a felszíni folyóktól.
Bár a Hamzát sokan folyónak nevezik, a víz áramlási sebessége és mennyisége messze elmarad az Amazonasétól. A Hamza vízhozama mindössze 3100 köbméter/másodperc, ami az Amazonas vízhozamának csupán töredéke.
A Hamza lassan mozgó víztartó rétegként jellemezhető inkább, ahol a víz szivárgása és lassú áramlása jellemző. Jorge Figueiredo geológus is szkeptikus, és úgy véli, hogy a Hamza inkább egy feltételezett földalatti áramlás.
Valija Hamza, a földalatti folyó névadója, maga is elismeri, hogy a Hamza nem tekinthető hagyományos értelemben vett folyónak. Az új kutatások újabb bizonyítékokkal szolgálhatnak, de a tudományos világ egyelőre fenntartásokkal kezeli a felfedezést.
Az Amazonas és a Hamza példája jól mutatja, hogyan lehet két különböző szinten lévő víztest hasonló, de mégis különböző jellegű. A földalatti áramlatok világa még sok felfedeznivalót tartogat a kutatók számára.
