A nyugdíjrendszer sok magyar számára rejt meglepetéseket, különösen az egyéni vállalkozók esetében. Az adózási forma döntően befolyásolja a későbbi nyugdíj mértékét, ami komoly hatással lehet a nyugdíjas évek megélhetésére.
Az egyéni vállalkozói nyugdíjak jelentős eltéréseket mutatnak attól függően, hogy a vállalkozó milyen adózási módot választott. Különösen figyelemre méltó a katások helyzete, akik gyakran szembesülnek azzal, hogy a nyugdíjuk jelentősen elmarad az elvárt szinttől. Az átalányadózók viszont kedvezőbb helyzetben vannak, hiszen az ő járulékalapjuk a tényleges jövedelmük alapján kerül meghatározásra.
A katás vállalkozói forma sokak számára vonzó lehet, azonban a nyugdíj szempontjából komoly hátrányokat rejthet. Az alacsony járulékfizetési alap miatt a katások esetében az elismert szolgálati idő drasztikusan csökkenhet. Például 2026-ban egy évnyi munka után mindössze 122 napnyi szolgálati időt számolnak el, ami nagyjából egyharmad évnek felel meg.
A katások számára a nyugdíj összege is rendkívül alacsony lehet. Például negyven évnyi munkával mindössze havi 28 000 forintos nyugdíjra számíthatnak. Ez az összeg 2026-ban messze elmarad attól, hogy fedezni tudja a megélhetési költségeket.
Az átalányadózási rendszerben lévő vállalkozók számára a nyugdíj kilátásai sokkal kedvezőbbek. Itt a járulékalap a tényleges jövedelem alapján van meghatározva, ami lehetővé teszi a teljes értékű szolgálati idő gyűjtését. Például egy havi 700 000 forintot kereső vállalkozó esetében a járulékalap 420 000 forint, ami biztosítja a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt.
Egy átalányadózó, aki negyven éven át dolgozik, 80%-os nyugdíjra számíthat. Ha a bruttó jövedelme 420 000 forint, akkor a havi nyugdíja körülbelül 223 440 forint lehet, ami már tisztességes megélhetést biztosíthat számukra.
